álef

See also: alef

Hungarian

Alternative forms

• alef, aleph

Etymology

From Hebrew אלף.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːlɛf]
• Rhymes: -ɛf
• Hyphenation: álef

Noun

álef (plural álefek)

1. aleph (the first letter of the Hebrew alphabet)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	álef	álefek
accusative	álefet	álefeket
dative	álefnek	álefeknek
instrumental	áleffel	álefekkel
causal-final	álefért	álefekért
translative	áleffé	álefekké
terminative	álefig	álefekig
essive-formal	álefként	álefekként
essive-modal	álefül	—
inessive	álefben	álefekben
superessive	álefen	álefeken
adessive	álefnél	álefeknél
illative	álefbe	álefekbe
sublative	álefre	álefekre
allative	álefhez	álefekhez
elative	álefből	álefekből
delative	álefről	álefekről
ablative	áleftől	álefektől
non-attributive possessive - singular	álefé	álefeké
non-attributive possessive - plural	áleféi	álefekéi

Possessive forms of álef
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	álefem	álefeim
2nd person sing.	álefed	álefeid
3rd person sing.	álefe	álefei
1st person plural	álefünk	álefeink
2nd person plural	álefetek	álefeitek
3rd person plural	álefük	álefeik

Spanish

Etymology

From Hebrew אלף. Doublet of alfa.

Pronunciation

• IPA^(key): /ˈalef/ [ˈa.lef]
• Rhymes: -alef
• Syllabification: á‧lef

Noun

álef m or f same meaning (plural álefes)

1. aleph (א) (first letter of the Hebrew alphabet)

Related terms

• alfa

 

Further reading

• “álef”, in Diccionario de la lengua española, Vigésima tercera edición, Real Academia Española, 2014