ésszerűtlen

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈeːsːɛryːtlɛn]
  • Hyphenation: ész‧sze‧rűt‧len

Adjective[edit]

ésszerűtlen

  1. Superseded spelling of észszerűtlen.[1]

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ésszerűtlen ésszerűtlenek
accusative ésszerűtlent ésszerűtleneket
dative ésszerűtlennek ésszerűtleneknek
instrumental ésszerűtlennel ésszerűtlenekkel
causal-final ésszerűtlenért ésszerűtlenekért
translative ésszerűtlenné ésszerűtlenekké
terminative ésszerűtlenig ésszerűtlenekig
essive-formal ésszerűtlenként ésszerűtlenekként
essive-modal
inessive ésszerűtlenben ésszerűtlenekben
superessive ésszerűtlenen ésszerűtleneken
adessive ésszerűtlennél ésszerűtleneknél
illative ésszerűtlenbe ésszerűtlenekbe
sublative ésszerűtlenre ésszerűtlenekre
allative ésszerűtlenhez ésszerűtlenekhez
elative ésszerűtlenből ésszerűtlenekből
delative ésszerűtlenről ésszerűtlenekről
ablative ésszerűtlentől ésszerűtlenektől
non-attributive
possessive - singular
ésszerűtlené ésszerűtleneké
non-attributive
possessive - plural
ésszerűtlenéi ésszerűtlenekéi

References[edit]

  1. ^ By the analogy of gipszszerű at Section 132 in A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás (’The Rules of Hungarian Orthography, 12th edition’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2015. →ISBN