étkészlet

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ét +‎ készlet

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈeːtkeːslɛt]
  • Hyphenation: ét‧kész‧let

Noun[edit]

étkészlet (plural étkészletek)

  1. dinnerware, dinner service set

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative étkészlet étkészletek
accusative étkészletet étkészleteket
dative étkészletnek étkészleteknek
instrumental étkészlettel étkészletekkel
causal-final étkészletért étkészletekért
translative étkészletté étkészletekké
terminative étkészletig étkészletekig
essive-formal étkészletként étkészletekként
essive-modal
inessive étkészletben étkészletekben
superessive étkészleten étkészleteken
adessive étkészletnél étkészleteknél
illative étkészletbe étkészletekbe
sublative étkészletre étkészletekre
allative étkészlethez étkészletekhez
elative étkészletből étkészletekből
delative étkészletről étkészletekről
ablative étkészlettől étkészletektől
non-attributive
possessive - singular
étkészleté étkészleteké
non-attributive
possessive - plural
étkészletéi étkészletekéi
Possessive forms of étkészlet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. étkészletem étkészleteim
2nd person sing. étkészleted étkészleteid
3rd person sing. étkészlete étkészletei
1st person plural étkészletünk étkészleteink
2nd person plural étkészletetek étkészleteitek
3rd person plural étkészletük étkészleteik

Further reading[edit]

  • étkészlet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • étkészlet in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)