íreitek

Hungarian

Etymology

ír +‎ -eitek (possessive suffix) (whether in the sense ’Irish’, though írjeitek being more common, or in the sense ’balm’, where írjaitok is more usual).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈiːrɛjitɛk]
• Hyphenation: íre‧i‧tek

Noun

íreitek

1. second-person plural multiple-possession possessive of ír

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	íreitek
accusative	—	íreiteket
dative	—	íreiteknek
instrumental	—	íreitekkel
causal-final	—	íreitekért
translative	—	íreitekké
terminative	—	íreitekig
essive-formal	—	íreitekként
essive-modal	—	íreitekül
inessive	—	íreitekben
superessive	—	íreiteken
adessive	—	íreiteknél
illative	—	íreitekbe
sublative	—	íreitekre
allative	—	íreitekhez
elative	—	íreitekből
delative	—	íreitekről
ablative	—	íreitektől
non-attributive possessive - singular	—	íreiteké
non-attributive possessive - plural	—	íreitekéi