önellátás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ön- (self-) +‎ ellátás (provision, supply)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈønɛlːaːtaːʃ]
  • Hyphenation: ön‧el‧lá‧tás
This entry needs an audio pronunciation. If you are a native speaker with a microphone, please record this word. The recorded pronunciation will appear here when it's ready.

Noun[edit]

önellátás (usually uncountable, plural önellátások)

  1. (economy) self-sufficiency
  2. (daily life) self-care, (while traveling) self-catering

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative önellátás önellátások
accusative önellátást önellátásokat
dative önellátásnak önellátásoknak
instrumental önellátással önellátásokkal
causal-final önellátásért önellátásokért
translative önellátássá önellátásokká
terminative önellátásig önellátásokig
essive-formal önellátásként önellátásokként
essive-modal
inessive önellátásban önellátásokban
superessive önellátáson önellátásokon
adessive önellátásnál önellátásoknál
illative önellátásba önellátásokba
sublative önellátásra önellátásokra
allative önellátáshoz önellátásokhoz
elative önellátásból önellátásokból
delative önellátásról önellátásokról
ablative önellátástól önellátásoktól
non-attributive
possessive - singular
önellátásé önellátásoké
non-attributive
possessive - plural
önellátáséi önellátásokéi
Possessive forms of önellátás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. önellátásom önellátásaim
2nd person sing. önellátásod önellátásaid
3rd person sing. önellátása önellátásai
1st person plural önellátásunk önellátásaink
2nd person plural önellátásotok önellátásaitok
3rd person plural önellátásuk önellátásaik

Derived terms[edit]

Related terms[edit]

Further reading[edit]