önkifejezés

Hungarian

Etymology

ön- (“self-”) +‎ kifejezés (“expression”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈøŋkifɛjɛzeːʃ]
• Hyphenation: ön‧ki‧fe‧je‧zés

Noun

önkifejezés (plural önkifejezések)

1. self-expression

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	önkifejezés	önkifejezések
accusative	önkifejezést	önkifejezéseket
dative	önkifejezésnek	önkifejezéseknek
instrumental	önkifejezéssel	önkifejezésekkel
causal-final	önkifejezésért	önkifejezésekért
translative	önkifejezéssé	önkifejezésekké
terminative	önkifejezésig	önkifejezésekig
essive-formal	önkifejezésként	önkifejezésekként
essive-modal	—	—
inessive	önkifejezésben	önkifejezésekben
superessive	önkifejezésen	önkifejezéseken
adessive	önkifejezésnél	önkifejezéseknél
illative	önkifejezésbe	önkifejezésekbe
sublative	önkifejezésre	önkifejezésekre
allative	önkifejezéshez	önkifejezésekhez
elative	önkifejezésből	önkifejezésekből
delative	önkifejezésről	önkifejezésekről
ablative	önkifejezéstől	önkifejezésektől
non-attributive possessive - singular	önkifejezésé	önkifejezéseké
non-attributive possessive - plural	önkifejezéséi	önkifejezésekéi

Possessive forms of önkifejezés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	önkifejezésem	önkifejezéseim
2nd person sing.	önkifejezésed	önkifejezéseid
3rd person sing.	önkifejezése	önkifejezései
1st person plural	önkifejezésünk	önkifejezéseink
2nd person plural	önkifejezésetek	önkifejezéseitek
3rd person plural	önkifejezésük	önkifejezéseik