önmérséklet

Hungarian

Etymology

ön- (“self”) +‎ mérséklet (“moderation, restraint”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈømːeːrʃeːklɛt]
• Hyphenation: ön‧mér‧sék‧let
• Rhymes: -ɛt

Noun

önmérséklet (plural önmérsékletek)

1. self-restraint

   Synonyms: önuralom, önmegtartóztatás

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	önmérséklet	önmérsékletek
accusative	önmérsékletet	önmérsékleteket
dative	önmérsékletnek	önmérsékleteknek
instrumental	önmérséklettel	önmérsékletekkel
causal-final	önmérsékletért	önmérsékletekért
translative	önmérsékletté	önmérsékletekké
terminative	önmérsékletig	önmérsékletekig
essive-formal	önmérsékletként	önmérsékletekként
essive-modal	—	—
inessive	önmérsékletben	önmérsékletekben
superessive	önmérsékleten	önmérsékleteken
adessive	önmérsékletnél	önmérsékleteknél
illative	önmérsékletbe	önmérsékletekbe
sublative	önmérsékletre	önmérsékletekre
allative	önmérséklethez	önmérsékletekhez
elative	önmérsékletből	önmérsékletekből
delative	önmérsékletről	önmérsékletekről
ablative	önmérséklettől	önmérsékletektől
non-attributive possessive - singular	önmérsékleté	önmérsékleteké
non-attributive possessive - plural	önmérsékletéi	önmérsékletekéi

Possessive forms of önmérséklet
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	önmérsékletem	önmérsékleteim
2nd person sing.	önmérsékleted	önmérsékleteid
3rd person sing.	önmérséklete	önmérsékletei
1st person plural	önmérsékletünk	önmérsékleteink
2nd person plural	önmérsékletetek	önmérsékleteitek
3rd person plural	önmérsékletük	önmérsékleteik

Derived terms

• önmérsékletű

Further reading

• önmérséklet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN