összetett
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
From the összete- stem of összetesz + -ett.
Pronunciation[edit]
Verb[edit]
összetett
Participle[edit]
összetett
Adjective[edit]
összetett (comparative összetettebb, superlative legösszetettebb)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | összetett | összetettek |
| accusative | összetettet | összetetteket |
| dative | összetettnek | összetetteknek |
| instrumental | összetettel | összetettekkel |
| causal-final | összetettért | összetettekért |
| translative | összetetté | összetettekké |
| terminative | összetettig | összetettekig |
| essive-formal | összetettként | összetettekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | összetettben | összetettekben |
| superessive | összetetten | összetetteken |
| adessive | összetettnél | összetetteknél |
| illative | összetettbe | összetettekbe |
| sublative | összetettre | összetettekre |
| allative | összetetthez | összetettekhez |
| elative | összetettből | összetettekből |
| delative | összetettről | összetettekről |
| ablative | összetettől | összetettektől |
| non-attributive possessive - singular |
összetetté | összetetteké |
| non-attributive possessive - plural |
összetettéi | összetettekéi |
Derived terms[edit]
Expressions
Further reading[edit]
- összetett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN