újítás

Hungarian

Etymology

újít +‎ -ás

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈuːjiːtaːʃ]
• Hyphenation: újí‧tás

Noun

újítás (plural újítások)

1. innovation

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	újítás	újítások
accusative	újítást	újításokat
dative	újításnak	újításoknak
instrumental	újítással	újításokkal
causal-final	újításért	újításokért
translative	újítássá	újításokká
terminative	újításig	újításokig
essive-formal	újításként	újításokként
essive-modal	—	—
inessive	újításban	újításokban
superessive	újításon	újításokon
adessive	újításnál	újításoknál
illative	újításba	újításokba
sublative	újításra	újításokra
allative	újításhoz	újításokhoz
elative	újításból	újításokból
delative	újításról	újításokról
ablative	újítástól	újításoktól
non-attributive possessive - singular	újításé	újításoké
non-attributive possessive - plural	újításéi	újításokéi

Possessive forms of újítás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	újításom	újításaim
2nd person sing.	újításod	újításaid
3rd person sing.	újítása	újításai
1st person plural	újításunk	újításaink
2nd person plural	újításotok	újításaitok
3rd person plural	újításuk	újításaik

Derived terms

• újítási

Compound words

• nyelvújítás
• tisztújítás

 

Further reading

• újítás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN