abakuszaik

Hungarian

Etymology

abakusz +‎ -aik (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒbɒkusɒjik]
• Hyphenation: aba‧ku‧sza‧ik

Noun

abakuszaik

1. third-person plural multiple-possession possessive of abakusz

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	—	abakuszaik
accusative	—	abakuszaikat
dative	—	abakuszaiknak
instrumental	—	abakuszaikkal
causal-final	—	abakuszaikért
translative	—	abakuszaikká
terminative	—	abakuszaikig
essive-formal	—	abakuszaikként
essive-modal	—	abakuszaikul
inessive	—	abakuszaikban
superessive	—	abakuszaikon
adessive	—	abakuszaiknál
illative	—	abakuszaikba
sublative	—	abakuszaikra
allative	—	abakuszaikhoz
elative	—	abakuszaikból
delative	—	abakuszaikról
ablative	—	abakuszaiktól
non-attributive possessive - singular	—	abakuszaiké
non-attributive possessive - plural	—	abakuszaikéi