alakzat

Hungarian

Etymology

From alak (“shape, form”) +‎ -zat (noun-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒlɒɡzɒt]
• Hyphenation: alak‧zat
• Rhymes: -ɒt

Noun

alakzat (plural alakzatok)

1. shape, figure, configuration

   Synonyms: kép, alak, forma

2. (geometry) shape
3. (military) formation

   Synonyms: formáció, alakulat

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	alakzat	alakzatok
accusative	alakzatot	alakzatokat
dative	alakzatnak	alakzatoknak
instrumental	alakzattal	alakzatokkal
causal-final	alakzatért	alakzatokért
translative	alakzattá	alakzatokká
terminative	alakzatig	alakzatokig
essive-formal	alakzatként	alakzatokként
essive-modal	—	—
inessive	alakzatban	alakzatokban
superessive	alakzaton	alakzatokon
adessive	alakzatnál	alakzatoknál
illative	alakzatba	alakzatokba
sublative	alakzatra	alakzatokra
allative	alakzathoz	alakzatokhoz
elative	alakzatból	alakzatokból
delative	alakzatról	alakzatokról
ablative	alakzattól	alakzatoktól
non-attributive possessive - singular	alakzaté	alakzatoké
non-attributive possessive - plural	alakzatéi	alakzatokéi

Possessive forms of alakzat
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	alakzatom	alakzataim
2nd person sing.	alakzatod	alakzataid
3rd person sing.	alakzata	alakzatai
1st person plural	alakzatunk	alakzataink
2nd person plural	alakzatotok	alakzataitok
3rd person plural	alakzatuk	alakzataik

Derived terms

• alakzatú

Further reading

• alakzat in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• alakzat in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)