cseresznyefa
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
cseresznye (“cherry”) + fa (“tree”)
Pronunciation[edit]
Noun[edit]
cseresznyefa (plural cseresznyefák)
Declension[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | cseresznyefa | cseresznyefák |
accusative | cseresznyefát | cseresznyefákat |
dative | cseresznyefának | cseresznyefáknak |
instrumental | cseresznyefával | cseresznyefákkal |
causal-final | cseresznyefáért | cseresznyefákért |
translative | cseresznyefává | cseresznyefákká |
terminative | cseresznyefáig | cseresznyefákig |
essive-formal | cseresznyefaként | cseresznyefákként |
essive-modal | — | — |
inessive | cseresznyefában | cseresznyefákban |
superessive | cseresznyefán | cseresznyefákon |
adessive | cseresznyefánál | cseresznyefáknál |
illative | cseresznyefába | cseresznyefákba |
sublative | cseresznyefára | cseresznyefákra |
allative | cseresznyefához | cseresznyefákhoz |
elative | cseresznyefából | cseresznyefákból |
delative | cseresznyefáról | cseresznyefákról |
ablative | cseresznyefától | cseresznyefáktól |
non-attributive possessive - singular |
cseresznyefáé | cseresznyefáké |
non-attributive possessive - plural |
cseresznyefáéi | cseresznyefákéi |
Possessive forms of cseresznyefa | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | cseresznyefám | cseresznyefáim |
2nd person sing. | cseresznyefád | cseresznyefáid |
3rd person sing. | cseresznyefája | cseresznyefái |
1st person plural | cseresznyefánk | cseresznyefáink |
2nd person plural | cseresznyefátok | cseresznyefáitok |
3rd person plural | cseresznyefájuk | cseresznyefáik |
Further reading[edit]
- cseresznyefa in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- cseresznyefa in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)