eredetű

Hungarian

Etymology

eredet (“origin, source”, noun) +‎ -ű (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛrɛdɛtyː]
• Hyphenation: ere‧de‧tű
• Rhymes: -tyː

Adjective

eredetű (not comparable)

1. derived from, of an origin, originating from, sourced from

   állati eredetű élelmiszer ― food of animal origin

   növényi eredetű fehérje ― protein derived from plants

   ismeretlen eredetű anyag ― material of unknown origin

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	eredetű	eredetűek
accusative	eredetűt	eredetűeket
dative	eredetűnek	eredetűeknek
instrumental	eredetűvel	eredetűekkel
causal-final	eredetűért	eredetűekért
translative	eredetűvé	eredetűekké
terminative	eredetűig	eredetűekig
essive-formal	eredetűként	eredetűekként
essive-modal	—	—
inessive	eredetűben	eredetűekben
superessive	eredetűn	eredetűeken
adessive	eredetűnél	eredetűeknél
illative	eredetűbe	eredetűekbe
sublative	eredetűre	eredetűekre
allative	eredetűhöz	eredetűekhez
elative	eredetűből	eredetűekből
delative	eredetűről	eredetűekről
ablative	eredetűtől	eredetűektől
non-attributive possessive - singular	eredetűé	eredetűeké
non-attributive possessive - plural	eredetűéi	eredetűekéi