függőleges
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
függőleges (not comparable)
- vertical
- Synonym: vertikális
- Antonyms: vízszintes, horizontális
Declension[edit]
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | függőleges | függőlegesek |
| accusative | függőlegest | függőlegeseket |
| dative | függőlegesnek | függőlegeseknek |
| instrumental | függőlegessel | függőlegesekkel |
| causal-final | függőlegesért | függőlegesekért |
| translative | függőlegessé | függőlegesekké |
| terminative | függőlegesig | függőlegesekig |
| essive-formal | függőlegesként | függőlegesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | függőlegesben | függőlegesekben |
| superessive | függőlegesen | függőlegeseken |
| adessive | függőlegesnél | függőlegeseknél |
| illative | függőlegesbe | függőlegesekbe |
| sublative | függőlegesre | függőlegesekre |
| allative | függőlegeshez | függőlegesekhez |
| elative | függőlegesből | függőlegesekből |
| delative | függőlegesről | függőlegesekről |
| ablative | függőlegestől | függőlegesektől |
| non-attributive possessive - singular |
függőlegesé | függőlegeseké |
| non-attributive possessive - plural |
függőlegeséi | függőlegesekéi |
Further reading[edit]
- függőleges in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN