főtt

See also: Fott and fött

Hungarian

Etymology

fő +‎ -tt

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈføːtː]
• Hyphenation: főtt
• Rhymes: -øːtː

Verb

főtt

1. third-person singular indicative past indefinite of fő

Participle

főtt

1. past participle of fő

Adjective

főtt (not generally comparable, comparative főttebb, superlative legfőttebb)

1. boiled, cooked

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	főtt	főttek
accusative	főttet	főtteket
dative	főttnek	főtteknek
instrumental	főttel	főttekkel
causal-final	főttért	főttekért
translative	főtté	főttekké
terminative	főttig	főttekig
essive-formal	főttként	főttekként
essive-modal	—	—
inessive	főttben	főttekben
superessive	főttön	főtteken
adessive	főttnél	főtteknél
illative	főttbe	főttekbe
sublative	főttre	főttekre
allative	főtthöz	főttekhez
elative	főttből	főttekből
delative	főttről	főttekről
ablative	főttől	főttektől
non-attributive possessive - singular	főtté	főtteké
non-attributive possessive - plural	főttéi	főttekéi

Derived terms

• főtt tojás

 

Further reading

• főtt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN