fedetlen
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
From fed (“to cover”) + -etlen (“-less, without”, adjective-forming suffix).
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
fedetlen (comparative fedetlenebb, superlative legfedetlenebb)
- uncovered (physically without cover, as in a body part, or a building)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | fedetlen | fedetlenek |
| accusative | fedetlent | fedetleneket |
| dative | fedetlennek | fedetleneknek |
| instrumental | fedetlennel | fedetlenekkel |
| causal-final | fedetlenért | fedetlenekért |
| translative | fedetlenné | fedetlenekké |
| terminative | fedetlenig | fedetlenekig |
| essive-formal | fedetlenként | fedetlenekként |
| essive-modal | fedetlenül | — |
| inessive | fedetlenben | fedetlenekben |
| superessive | fedetlenen | fedetleneken |
| adessive | fedetlennél | fedetleneknél |
| illative | fedetlenbe | fedetlenekbe |
| sublative | fedetlenre | fedetlenekre |
| allative | fedetlenhez | fedetlenekhez |
| elative | fedetlenből | fedetlenekből |
| delative | fedetlenről | fedetlenekről |
| ablative | fedetlentől | fedetlenektől |
| non-attributive possessive - singular |
fedetlené | fedetleneké |
| non-attributive possessive - plural |
fedetlenéi | fedetlenekéi |
Derived terms[edit]
Further reading[edit]
- fedetlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN