felszólító

Hungarian

Etymology

felszólít +‎ -ó (present-participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɛlsoːliːtoː]
• Hyphenation: fel‧szó‧lí‧tó
• Rhymes: -toː

Participle

felszólító

1. present participle of felszólít

Declension

Inflection of felszólító
	singular	plural
nominative	felszólító	felszólítók felszólítóak
accusative	felszólítót	felszólítókat felszólítóakat
dative	felszólítónak	felszólítóknak felszólítóaknak
instrumental	felszólítóval	felszólítókkal felszólítóakkal
causal-final	felszólítóért	felszólítókért felszólítóakért
translative	felszólítóvá	felszólítókká felszólítóakká
terminative	felszólítóig	felszólítókig felszólítóakig
essive-formal	felszólítóként	felszólítókként felszólítóakként
essive-modal	—	—
inessive	felszólítóban	felszólítókban felszólítóakban
superessive	felszólítón	felszólítókon felszólítóakon
adessive	felszólítónál	felszólítóknál felszólítóaknál
illative	felszólítóba	felszólítókba felszólítóakba
sublative	felszólítóra	felszólítókra felszólítóakra
allative	felszólítóhoz	felszólítókhoz felszólítóakhoz
elative	felszólítóból	felszólítókból felszólítóakból
delative	felszólítóról	felszólítókról felszólítóakról
ablative	felszólítótól	felszólítóktól felszólítóaktól
non-attributive possessive - singular	felszólítóé	felszólítóké felszólítóaké
non-attributive possessive - plural	felszólítóéi	felszólítókéi felszólítóakéi

Derived terms

• felszólító mód