gaztett

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

gaz (evil, wicked) +‎ tett (deed)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɡɒstɛtː]
  • Hyphenation: gaz‧tett
  • Rhymes: -ɛtː

Noun[edit]

gaztett (plural gaztettek)

  1. misdeed, villainy
    Synonyms: gonosztett, gazság

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative gaztett gaztettek
accusative gaztettet gaztetteket
dative gaztettnek gaztetteknek
instrumental gaztettel gaztettekkel
causal-final gaztettért gaztettekért
translative gaztetté gaztettekké
terminative gaztettig gaztettekig
essive-formal gaztettként gaztettekként
essive-modal
inessive gaztettben gaztettekben
superessive gaztetten gaztetteken
adessive gaztettnél gaztetteknél
illative gaztettbe gaztettekbe
sublative gaztettre gaztettekre
allative gaztetthez gaztettekhez
elative gaztettből gaztettekből
delative gaztettről gaztettekről
ablative gaztettől gaztettektől
non-attributive
possessive - singular
gaztetté gaztetteké
non-attributive
possessive - plural
gaztettéi gaztettekéi
Possessive forms of gaztett
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gaztettem gaztettjeim
2nd person sing. gaztetted gaztettjeid
3rd person sing. gaztettje gaztettjei
1st person plural gaztettünk gaztettjeink
2nd person plural gaztettetek gaztettjeitek
3rd person plural gaztettjük gaztettjeik

Further reading[edit]

  • gaztett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN