gránátvető

Hungarian

Etymology

From gránát (“grenade”) +‎ vető (“thrower”), from vet (“to throw, to cast”) +‎ -ő (present-participle suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɡraːnaːtvɛtøː]
• Hyphenation: grá‧nát‧ve‧tő
• Rhymes: -tøː

Noun

gránátvető (plural gránátvetők)

1. grenade launcher

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	gránátvető	gránátvetők
accusative	gránátvetőt	gránátvetőket
dative	gránátvetőnek	gránátvetőknek
instrumental	gránátvetővel	gránátvetőkkel
causal-final	gránátvetőért	gránátvetőkért
translative	gránátvetővé	gránátvetőkké
terminative	gránátvetőig	gránátvetőkig
essive-formal	gránátvetőként	gránátvetőkként
essive-modal	—	—
inessive	gránátvetőben	gránátvetőkben
superessive	gránátvetőn	gránátvetőkön
adessive	gránátvetőnél	gránátvetőknél
illative	gránátvetőbe	gránátvetőkbe
sublative	gránátvetőre	gránátvetőkre
allative	gránátvetőhöz	gránátvetőkhöz
elative	gránátvetőből	gránátvetőkből
delative	gránátvetőről	gránátvetőkről
ablative	gránátvetőtől	gránátvetőktől
non-attributive possessive - singular	gránátvetőé	gránátvetőké
non-attributive possessive - plural	gránátvetőéi	gránátvetőkéi

Possessive forms of gránátvető
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	gránátvetőm	gránátvetőim
2nd person sing.	gránátvetőd	gránátvetőid
3rd person sing.	gránátvetője	gránátvetői
1st person plural	gránátvetőnk	gránátvetőink
2nd person plural	gránátvetőtök	gránátvetőitek
3rd person plural	gránátvetőjük	gránátvetőik

Further reading

• gránátvető in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN