hiánytalan

Hungarian

Etymology

hiány +‎ -talan

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhijaːɲtɒlɒn]
• Hyphenation: hi‧ány‧ta‧lan

Adjective

hiánytalan (comparative hiánytalanabb, superlative leghiánytalanabb)

1. complete, full, perfect, whole (nothing is missing)

   Synonyms: maradéktalan, csonkítatlan, teljes, egész, ép

   Antonyms: hiányos, befejezetlen, csonka

   A dokumentáció hiánytalan. ― The documentation is complete.

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	hiánytalan	hiánytalanok
accusative	hiánytalant	hiánytalanokat
dative	hiánytalannak	hiánytalanoknak
instrumental	hiánytalannal	hiánytalanokkal
causal-final	hiánytalanért	hiánytalanokért
translative	hiánytalanná	hiánytalanokká
terminative	hiánytalanig	hiánytalanokig
essive-formal	hiánytalanként	hiánytalanokként
essive-modal	hiánytalanul	—
inessive	hiánytalanban	hiánytalanokban
superessive	hiánytalanon	hiánytalanokon
adessive	hiánytalannál	hiánytalanoknál
illative	hiánytalanba	hiánytalanokba
sublative	hiánytalanra	hiánytalanokra
allative	hiánytalanhoz	hiánytalanokhoz
elative	hiánytalanból	hiánytalanokból
delative	hiánytalanról	hiánytalanokról
ablative	hiánytalantól	hiánytalanoktól
non-attributive possessive - singular	hiánytalané	hiánytalanoké
non-attributive possessive - plural	hiánytalanéi	hiánytalanokéi

Derived terms

• hiánytalanság

Further reading

• hiánytalan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN