jelentés

Hungarian[edit]

jelent (“to mean, to indicate; to report, to notify”) +‎ -és (noun-forming suffix)

jelentés (plural jelentések)

(linguistics) meaning (the object or concept that a word or phrase denotes, or that which a sentence says)
Synonym: értelem
report (information describing events)
Synonym: beszámoló

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	jelentés	jelentések
accusative	jelentést	jelentéseket
dative	jelentésnek	jelentéseknek
instrumental	jelentéssel	jelentésekkel
causal-final	jelentésért	jelentésekért
translative	jelentéssé	jelentésekké
terminative	jelentésig	jelentésekig
essive-formal	jelentésként	jelentésekként
essive-modal	—	—
inessive	jelentésben	jelentésekben
superessive	jelentésen	jelentéseken
adessive	jelentésnél	jelentéseknél
illative	jelentésbe	jelentésekbe
sublative	jelentésre	jelentésekre
allative	jelentéshez	jelentésekhez
elative	jelentésből	jelentésekből
delative	jelentésről	jelentésekről
ablative	jelentéstől	jelentésektől
non-attributive possessive - singular	jelentésé	jelentéseké
non-attributive possessive - plural	jelentéséi	jelentésekéi

Possessive forms of jelentés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	jelentésem	jelentéseim
2nd person sing.	jelentésed	jelentéseid
3rd person sing.	jelentése	jelentései
1st person plural	jelentésünk	jelentéseink
2nd person plural	jelentésetek	jelentéseitek
3rd person plural	jelentésük	jelentéseik

Compound words