kémcső

Hungarian

Etymology

kém (“spotter, watcher”, archaic) +‎ cső (“tube, pipe”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkeːmt͡ʃøː]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: kém‧cső
• Rhymes: -t͡ʃøː

Noun

kémcső (plural kémcsövek)

1. (chemistry) test tube (a glass tube, rounded at one end and open at the other; used for small-scale laboratory tests)

   Synonyms: próbacső, epruvetta, (archaic) kémlelőcső

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	kémcső	kémcsövek
accusative	kémcsövet	kémcsöveket
dative	kémcsőnek	kémcsöveknek
instrumental	kémcsővel	kémcsövekkel
causal-final	kémcsőért	kémcsövekért
translative	kémcsővé	kémcsövekké
terminative	kémcsőig	kémcsövekig
essive-formal	kémcsőként	kémcsövekként
essive-modal	—	—
inessive	kémcsőben	kémcsövekben
superessive	kémcsövön	kémcsöveken
adessive	kémcsőnél	kémcsöveknél
illative	kémcsőbe	kémcsövekbe
sublative	kémcsőre	kémcsövekre
allative	kémcsőhöz	kémcsövekhez
elative	kémcsőből	kémcsövekből
delative	kémcsőről	kémcsövekről
ablative	kémcsőtől	kémcsövektől
non-attributive possessive - singular	kémcsőé	kémcsöveké
non-attributive possessive - plural	kémcsőéi	kémcsövekéi

Possessive forms of kémcső
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kémcsövem	kémcsöveim
2nd person sing.	kémcsöved	kémcsöveid
3rd person sing.	kémcsöve	kémcsövei
1st person plural	kémcsövünk	kémcsöveink
2nd person plural	kémcsövetek	kémcsöveitek
3rd person plural	kémcsövük	kémcsöveik

Further reading

• kémcső in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN