kacskaringó

Hungarian

Etymology

Tautological compound from kacs (“tendril”) +‎ karingó (“winding”, present participle of the kar- stem variant of kering).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɒt͡ʃkɒriŋɡoː]
• Hyphenation: kacs‧ka‧rin‧gó
• Rhymes: -ɡoː

Noun

kacskaringó (plural kacskaringók)

1. curlicue (fancy twisting or curling shape made in handwriting or calligraphy)
2. (typography) swash (protruding ornamental line found in some typefaces)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	kacskaringó	kacskaringók
accusative	kacskaringót	kacskaringókat
dative	kacskaringónak	kacskaringóknak
instrumental	kacskaringóval	kacskaringókkal
causal-final	kacskaringóért	kacskaringókért
translative	kacskaringóvá	kacskaringókká
terminative	kacskaringóig	kacskaringókig
essive-formal	kacskaringóként	kacskaringókként
essive-modal	—	—
inessive	kacskaringóban	kacskaringókban
superessive	kacskaringón	kacskaringókon
adessive	kacskaringónál	kacskaringóknál
illative	kacskaringóba	kacskaringókba
sublative	kacskaringóra	kacskaringókra
allative	kacskaringóhoz	kacskaringókhoz
elative	kacskaringóból	kacskaringókból
delative	kacskaringóról	kacskaringókról
ablative	kacskaringótól	kacskaringóktól
non-attributive possessive - singular	kacskaringóé	kacskaringóké
non-attributive possessive - plural	kacskaringóéi	kacskaringókéi

Possessive forms of kacskaringó
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kacskaringóm	kacskaringóim
2nd person sing.	kacskaringód	kacskaringóid
3rd person sing.	kacskaringója	kacskaringói
1st person plural	kacskaringónk	kacskaringóink
2nd person plural	kacskaringótok	kacskaringóitok
3rd person plural	kacskaringójuk	kacskaringóik

Further reading

• kacskaringó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN