kezdődik

Hungarian

Etymology

kezd +‎ -ődik

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɛzdøːdik]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: kez‧dő‧dik
• Rhymes: -øːdik

Verb

kezdődik

1. (intransitive) to begin, to commence

Conjugation

conjugation of kezdődik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kezdődöm or kezdődök	kezdődsz	kezdődik	kezdődünk	kezdődtök	kezdődnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	kezdődtem	kezdődtél	kezdődött	kezdődtünk	kezdődtetek	kezdődtek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. kezdődni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	kezdődék or kezdődém	kezdődél	kezdőde or kezdődék	kezdődénk	kezdődétek	kezdődének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kezdődik vala, kezdődött vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kezdődendek (or kezdődendem)	kezdődendesz (or kezdődendel)	kezdődend (or kezdődendik*)	kezdődendünk	kezdődendetek	kezdődendenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kezdődnék (or kezdődném)	kezdődnél	kezdődne (or kezdődnék*)	kezdődnénk	kezdődnétek	kezdődnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kezdődött volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kezdődjek  or kezdődjem	kezdődj or kezdődjél	kezdődjön or kezdődjék	kezdődjünk	kezdődjetek	kezdődjenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kezdődött légyen
Infinitive	kezdődni		kezdődnöm	kezdődnöd	kezdődnie	kezdődnünk	kezdődnötök	kezdődniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	kezdődés		kezdődő	kezdődött	―	kezdődve (kezdődvén)

potential conjugation of kezdődik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kezdődhetek (or kezdődhetem)	kezdődhetsz (or kezdődhetel)	kezdődhet (or kezdődhetik)	kezdődhetünk	kezdődhettek	kezdődhetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	kezdődhettem	kezdődhettél	kezdődhetett	kezdődhettünk	kezdődhettetek	kezdődhettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	kezdődheték or kezdődhetém	kezdődhetél	kezdődhete or kezdődheték	kezdődheténk	kezdődhetétek	kezdődhetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. kezdődhet vala, kezdődhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kezdődhetendek or kezdődandhatok (or kezdődhetendem or kezdődandhatom)	kezdődhetendesz or kezdődandhatsz (or kezdődhetendel or kezdődandhatol)	kezdődhetend or kezdődandhat (or kezdődhetendik or kezdődandhatik*)	kezdődhetendünk or kezdődandhatunk	kezdődhetendetek or kezdődandhattok	kezdődhetendenek or kezdődandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kezdődhetnék (or kezdődhetném)	kezdődhetnél	kezdődhetne (or kezdődhetnék*)	kezdődhetnénk	kezdődhetnétek	kezdődhetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kezdődhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kezdődhessek (or kezdődhessem)	kezdődhess or kezdődhessél	kezdődhessen (or kezdődhessék)	kezdődhessünk	kezdődhessetek	kezdődhessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kezdődhetett légyen
Inf.	(kezdődhetni)		(kezdődhetnem)	(kezdődhetned)	(kezdődhetnie)	(kezdődhetnünk)	(kezdődhetnetek)	(kezdődhetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(kezdődhetve / kezdődhetvén)

Derived terms

(With verbal prefixes):

• elkezdődik
• megkezdődik

Further reading

• kezdődik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN