kielégítő

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kielégít +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkijɛleːɡiːtøː]
  • Hyphenation: ki‧e‧lé‧gí‧tő
  • Rhymes: -tøː

Participle[edit]

kielégítő

  1. present participle of kielégít

Adjective[edit]

kielégítő (comparative kielégítőbb, superlative legkielégítőbb)

  1. satisfactory

Declension[edit]

Inflection of kielégítő
singular plural
nominative kielégítő kielégítők
kielégítőek
accusative kielégítőt kielégítőket
kielégítőeket
dative kielégítőnek kielégítőknek
kielégítőeknek
instrumental kielégítővel kielégítőkkel
kielégítőekkel
causal-final kielégítőért kielégítőkért
kielégítőekért
translative kielégítővé kielégítőkké
kielégítőekké
terminative kielégítőig kielégítőkig
kielégítőekig
essive-formal kielégítőként kielégítőkként
kielégítőekként
essive-modal
inessive kielégítőben kielégítőkben
kielégítőekben
superessive kielégítőn kielégítőkön
kielégítőeken
adessive kielégítőnél kielégítőknél
kielégítőeknél
illative kielégítőbe kielégítőkbe
kielégítőekbe
sublative kielégítőre kielégítőkre
kielégítőekre
allative kielégítőhöz kielégítőkhöz
kielégítőekhez
elative kielégítőből kielégítőkből
kielégítőekből
delative kielégítőről kielégítőkről
kielégítőekről
ablative kielégítőtől kielégítőktől
kielégítőektől
non-attributive
possessive - singular
kielégítőé kielégítőké
kielégítőeké
non-attributive
possessive - plural
kielégítőéi kielégítőkéi
kielégítőekéi

Derived terms[edit]

Further reading[edit]