kikötő

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kiköt +‎ (present-participle suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkikøtøː]
  • Hyphenation: ki‧kö‧tő
  • Rhymes: -tøː

Participle[edit]

kikötő

  1. present participle of kiköt

Noun[edit]

kikötő (plural kikötők)

  1. port (dock or harbour)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative kikötő kikötők
accusative kikötőt kikötőket
dative kikötőnek kikötőknek
instrumental kikötővel kikötőkkel
causal-final kikötőért kikötőkért
translative kikötővé kikötőkké
terminative kikötőig kikötőkig
essive-formal kikötőként kikötőkként
essive-modal
inessive kikötőben kikötőkben
superessive kikötőn kikötőkön
adessive kikötőnél kikötőknél
illative kikötőbe kikötőkbe
sublative kikötőre kikötőkre
allative kikötőhöz kikötőkhöz
elative kikötőből kikötőkből
delative kikötőről kikötőkről
ablative kikötőtől kikötőktől
non-attributive
possessive - singular
kikötőé kikötőké
non-attributive
possessive - plural
kikötőéi kikötőkéi
Possessive forms of kikötő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kikötőm kikötőim
2nd person sing. kikötőd kikötőid
3rd person sing. kikötője kikötői
1st person plural kikötőnk kikötőink
2nd person plural kikötőtök kikötőitek
3rd person plural kikötőjük kikötőik

Derived terms[edit]

Compound words

Further reading[edit]

  • kikötő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN