mézeskalács

Hungarian

Etymology

mézes (“honeyed”) +‎ kalács (“brioche”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmeːzɛʃkɒlaːt͡ʃ]
• Hyphenation: mé‧zes‧ka‧lács
• Rhymes: -aːt͡ʃ

Noun

mézeskalács (plural mézeskalácsok)

1. gingerbread

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	mézeskalács	mézeskalácsok
accusative	mézeskalácsot	mézeskalácsokat
dative	mézeskalácsnak	mézeskalácsoknak
instrumental	mézeskaláccsal	mézeskalácsokkal
causal-final	mézeskalácsért	mézeskalácsokért
translative	mézeskaláccsá	mézeskalácsokká
terminative	mézeskalácsig	mézeskalácsokig
essive-formal	mézeskalácsként	mézeskalácsokként
essive-modal	—	—
inessive	mézeskalácsban	mézeskalácsokban
superessive	mézeskalácson	mézeskalácsokon
adessive	mézeskalácsnál	mézeskalácsoknál
illative	mézeskalácsba	mézeskalácsokba
sublative	mézeskalácsra	mézeskalácsokra
allative	mézeskalácshoz	mézeskalácsokhoz
elative	mézeskalácsból	mézeskalácsokból
delative	mézeskalácsról	mézeskalácsokról
ablative	mézeskalácstól	mézeskalácsoktól
non-attributive possessive - singular	mézeskalácsé	mézeskalácsoké
non-attributive possessive - plural	mézeskalácséi	mézeskalácsokéi

Possessive forms of mézeskalács
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	mézeskalácsom	mézeskalácsaim
2nd person sing.	mézeskalácsod	mézeskalácsaid
3rd person sing.	mézeskalácsa	mézeskalácsai
1st person plural	mézeskalácsunk	mézeskalácsaink
2nd person plural	mézeskalácsotok	mézeskalácsaitok
3rd person plural	mézeskalácsuk	mézeskalácsaik

Further reading

• mézeskalács in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN