megegyezik

Hungarian

Etymology

meg- +‎ egyezik

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛɡɛɟːɛzik]
• Hyphenation: meg‧egye‧zik
• Rhymes: -ɛzik

Verb

megegyezik

1. (intransitive) to match, to be the same (as something: -val/-vel; in some aspect: -ban/-ben)

   Synonyms: egyezik, (adjective) azonos

   Antonyms: különbözik, eltér, (adjective) más

   A két dokumentum megegyezik. ― The two files are the same.

2. (intransitive) to agree (to make a stipulation by way of settling differences or determining a price; to exchange promises; to come to terms or to a common resolve; with someone: -val/-vel, on something: -ban/-ben)

   Synonym: megállapodik

Conjugation

conjugation of megegyezik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	megegyezem or megegyezek	megegyezel	megegyezik	megegyezünk	megegyeztek	megegyeznek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	megegyeztem	megegyeztél	megegyezett	megegyeztünk	megegyeztetek	megegyeztek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog egyezni.
	Archaic Preterit	Indef.	megegyezék	megegyezél	megegyeze	megegyezénk	megegyezétek	megegyezének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megegyezik vala, megegyezett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	megegyezendek	megegyezendesz	megegyezend	megegyezendünk	megegyezendetek	megegyezendenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	megegyeznék	megegyeznél	megegyezne	megegyeznénk	megegyeznétek	megegyeznének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megegyezett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	megegyezzek  or megegyezzem	megegyezz or megegyezzél	megegyezzen	megegyezzünk	megegyezzetek	megegyezzenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megegyezett légyen
Infinitive	megegyezni		megegyeznem	megegyezned	megegyeznie	megegyeznünk	megegyeznetek	megegyezniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	megegyezés		megegyező	megegyezett	―	megegyezve (megegyezvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem egyezik meg or meg is egyezik.

potential conjugation of megegyezik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	megegyezhetek (or megegyezhetem)	megegyezhetsz	megegyezhet	megegyezhetünk	megegyezhettek	megegyezhetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	megegyezhettem	megegyezhettél	megegyezhetett	megegyezhettünk	megegyezhettetek	megegyezhettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	megegyezheték	megegyezhetél	megegyezhete	megegyezheténk	megegyezhetétek	megegyezhetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. megegyezhet vala, megegyezhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	megegyezhetendek or megegyezandhatok	megegyezhetendesz or megegyezandhatsz	megegyezhetend or megegyezandhat	megegyezhetendünk or megegyezandhatunk	megegyezhetendetek or megegyezandhattok	megegyezhetendenek or megegyezandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	megegyezhetnék	megegyezhetnél	megegyezhetne	megegyezhetnénk	megegyezhetnétek	megegyezhetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megegyezhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	megegyezhessek	megegyezhess or megegyezhessél	megegyezhessen	megegyezhessünk	megegyezhessetek	megegyezhessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megegyezhetett légyen
Inf.	(megegyezhetni)		(megegyezhetnem)	(megegyezhetned)	(megegyezhetnie)	(megegyezhetnünk)	(megegyezhetnetek)	(megegyezhetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(megegyezhetve / megegyezhetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem egyezhet meg or meg is egyezhet.

Derived terms

• megegyezés

 

Further reading

• megegyezik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN