nagyközönség

Hungarian

Etymology

nagy +‎ közönség

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈnɒckøzønʃeːɡ]
• Hyphenation: nagy‧kö‧zön‧ség

Noun

nagyközönség (plural nagyközönségek)

1. public, general public (people in general)

Usage notes

Not to be confused with nagy közönség (“a large audience”).

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	nagyközönség	nagyközönségek
accusative	nagyközönséget	nagyközönségeket
dative	nagyközönségnek	nagyközönségeknek
instrumental	nagyközönséggel	nagyközönségekkel
causal-final	nagyközönségért	nagyközönségekért
translative	nagyközönséggé	nagyközönségekké
terminative	nagyközönségig	nagyközönségekig
essive-formal	nagyközönségként	nagyközönségekként
essive-modal	—	—
inessive	nagyközönségben	nagyközönségekben
superessive	nagyközönségen	nagyközönségeken
adessive	nagyközönségnél	nagyközönségeknél
illative	nagyközönségbe	nagyközönségekbe
sublative	nagyközönségre	nagyközönségekre
allative	nagyközönséghez	nagyközönségekhez
elative	nagyközönségből	nagyközönségekből
delative	nagyközönségről	nagyközönségekről
ablative	nagyközönségtől	nagyközönségektől
non-attributive possessive - singular	nagyközönségé	nagyközönségeké
non-attributive possessive - plural	nagyközönségéi	nagyközönségekéi

Possessive forms of nagyközönség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	nagyközönségem	nagyközönségeim
2nd person sing.	nagyközönséged	nagyközönségeid
3rd person sing.	nagyközönsége	nagyközönségei
1st person plural	nagyközönségünk	nagyközönségeink
2nd person plural	nagyközönségetek	nagyközönségeitek
3rd person plural	nagyközönségük	nagyközönségeik

Further reading

• nagyközönség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN