normatív
Jump to navigation
Jump to search
See also: normativ
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
From German normativ.[1] With -ív ending.
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
normatív (comparative normatívabb, superlative legnormatívabb)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | normatív | normatívak |
| accusative | normatívat | normatívakat |
| dative | normatívnak | normatívaknak |
| instrumental | normatívval | normatívakkal |
| causal-final | normatívért | normatívakért |
| translative | normatívvá | normatívakká |
| terminative | normatívig | normatívakig |
| essive-formal | normatívként | normatívakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | normatívban | normatívakban |
| superessive | normatívon | normatívakon |
| adessive | normatívnál | normatívaknál |
| illative | normatívba | normatívakba |
| sublative | normatívra | normatívakra |
| allative | normatívhoz | normatívakhoz |
| elative | normatívból | normatívakból |
| delative | normatívról | normatívakról |
| ablative | normatívtól | normatívaktól |
| non-attributive possessive - singular |
normatívé | normatívaké |
| non-attributive possessive - plural |
normatívéi | normatívakéi |
Derived terms[edit]
References[edit]
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading[edit]
- normatív in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN