sápatag
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
First attested in 1842. From the same sáp- stem as sápad + -atag (adjective-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
sápatag (comparative sápatagabb, superlative legsápatagabb)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | sápatag | sápatagok |
| accusative | sápatagot | sápatagokat |
| dative | sápatagnak | sápatagoknak |
| instrumental | sápataggal | sápatagokkal |
| causal-final | sápatagért | sápatagokért |
| translative | sápataggá | sápatagokká |
| terminative | sápatagig | sápatagokig |
| essive-formal | sápatagként | sápatagokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | sápatagban | sápatagokban |
| superessive | sápatagon | sápatagokon |
| adessive | sápatagnál | sápatagoknál |
| illative | sápatagba | sápatagokba |
| sublative | sápatagra | sápatagokra |
| allative | sápataghoz | sápatagokhoz |
| elative | sápatagból | sápatagokból |
| delative | sápatagról | sápatagokról |
| ablative | sápatagtól | sápatagoktól |
| non-attributive possessive - singular |
sápatagé | sápatagoké |
| non-attributive possessive - plural |
sápatagéi | sápatagokéi |
References[edit]
- ^ sápatag in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading[edit]
- sápatag in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN