szabályszerű

Hungarian[edit]

szabály (“rule”) +‎ -szerű

szabályszerű (comparative szabályszerűbb, superlative legszabályszerűbb)

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	szabályszerű	szabályszerűek
accusative	szabályszerűt	szabályszerűeket
dative	szabályszerűnek	szabályszerűeknek
instrumental	szabályszerűvel	szabályszerűekkel
causal-final	szabályszerűért	szabályszerűekért
translative	szabályszerűvé	szabályszerűekké
terminative	szabályszerűig	szabályszerűekig
essive-formal	szabályszerűként	szabályszerűekként
essive-modal	—	—
inessive	szabályszerűben	szabályszerűekben
superessive	szabályszerűn	szabályszerűeken
adessive	szabályszerűnél	szabályszerűeknél
illative	szabályszerűbe	szabályszerűekbe
sublative	szabályszerűre	szabályszerűekre
allative	szabályszerűhöz	szabályszerűekhez
elative	szabályszerűből	szabályszerűekből
delative	szabályszerűről	szabályszerűekről
ablative	szabályszerűtől	szabályszerűektől
non-attributive possessive - singular	szabályszerűé	szabályszerűeké
non-attributive possessive - plural	szabályszerűéi	szabályszerűekéi