szerszámkészlet

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

szerszám (tool) +‎ készlet (kit)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsɛrsaːmkeːslɛt]
  • Hyphenation: szer‧szám‧kész‧let
  • Rhymes: -ɛt

Noun[edit]

szerszámkészlet (plural szerszámkészletek)

  1. toolkit (a set of tools kept together)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szerszámkészlet szerszámkészletek
accusative szerszámkészletet szerszámkészleteket
dative szerszámkészletnek szerszámkészleteknek
instrumental szerszámkészlettel szerszámkészletekkel
causal-final szerszámkészletért szerszámkészletekért
translative szerszámkészletté szerszámkészletekké
terminative szerszámkészletig szerszámkészletekig
essive-formal szerszámkészletként szerszámkészletekként
essive-modal
inessive szerszámkészletben szerszámkészletekben
superessive szerszámkészleten szerszámkészleteken
adessive szerszámkészletnél szerszámkészleteknél
illative szerszámkészletbe szerszámkészletekbe
sublative szerszámkészletre szerszámkészletekre
allative szerszámkészlethez szerszámkészletekhez
elative szerszámkészletből szerszámkészletekből
delative szerszámkészletről szerszámkészletekről
ablative szerszámkészlettől szerszámkészletektől
non-attributive
possessive - singular
szerszámkészleté szerszámkészleteké
non-attributive
possessive - plural
szerszámkészletéi szerszámkészletekéi
Possessive forms of szerszámkészlet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szerszámkészletem szerszámkészleteim
2nd person sing. szerszámkészleted szerszámkészleteid
3rd person sing. szerszámkészlete szerszámkészletei
1st person plural szerszámkészletünk szerszámkészleteink
2nd person plural szerszámkészletetek szerszámkészleteitek
3rd person plural szerszámkészletük szerszámkészleteik