tárgyatlan

Hungarian

Etymology

tárgy (“object”) +‎ -atlan (“without”, adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtaːrɟɒtlɒn]
• Hyphenation: tár‧gyat‧lan
• Rhymes: -ɒn

Adjective

tárgyatlan (not comparable)

1. (grammar) intransitive (not having, or not taking, a direct object)

   Synonym: (dated) bennható

   Coordinate terms: tárgyas, visszaható

Usage notes

• Not to be confused with tárgytalan (“irrelevant, no longer timely”).

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	tárgyatlan	tárgyatlanok
accusative	tárgyatlant	tárgyatlanokat
dative	tárgyatlannak	tárgyatlanoknak
instrumental	tárgyatlannal	tárgyatlanokkal
causal-final	tárgyatlanért	tárgyatlanokért
translative	tárgyatlanná	tárgyatlanokká
terminative	tárgyatlanig	tárgyatlanokig
essive-formal	tárgyatlanként	tárgyatlanokként
essive-modal	tárgyatlanul	—
inessive	tárgyatlanban	tárgyatlanokban
superessive	tárgyatlanon	tárgyatlanokon
adessive	tárgyatlannál	tárgyatlanoknál
illative	tárgyatlanba	tárgyatlanokba
sublative	tárgyatlanra	tárgyatlanokra
allative	tárgyatlanhoz	tárgyatlanokhoz
elative	tárgyatlanból	tárgyatlanokból
delative	tárgyatlanról	tárgyatlanokról
ablative	tárgyatlantól	tárgyatlanoktól
non-attributive possessive - singular	tárgyatlané	tárgyatlanoké
non-attributive possessive - plural	tárgyatlanéi	tárgyatlanokéi

Derived terms

• tárgyatlanság

 

Expressions

• tárgyatlan ige

 

Further reading

• tárgyatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN