teljesítés

Hungarian

Etymology

teljesít +‎ -és

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtɛjːɛʃiːteːʃ]
• Hyphenation: tel‧je‧sí‧tés

Noun

teljesítés (plural teljesítések)

1. fulfilment, fulfillment, accomplishment, completion

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	teljesítés	teljesítések
accusative	teljesítést	teljesítéseket
dative	teljesítésnek	teljesítéseknek
instrumental	teljesítéssel	teljesítésekkel
causal-final	teljesítésért	teljesítésekért
translative	teljesítéssé	teljesítésekké
terminative	teljesítésig	teljesítésekig
essive-formal	teljesítésként	teljesítésekként
essive-modal	—	—
inessive	teljesítésben	teljesítésekben
superessive	teljesítésen	teljesítéseken
adessive	teljesítésnél	teljesítéseknél
illative	teljesítésbe	teljesítésekbe
sublative	teljesítésre	teljesítésekre
allative	teljesítéshez	teljesítésekhez
elative	teljesítésből	teljesítésekből
delative	teljesítésről	teljesítésekről
ablative	teljesítéstől	teljesítésektől
non-attributive possessive - singular	teljesítésé	teljesítéseké
non-attributive possessive - plural	teljesítéséi	teljesítésekéi

Possessive forms of teljesítés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	teljesítésem	teljesítéseim
2nd person sing.	teljesítésed	teljesítéseid
3rd person sing.	teljesítése	teljesítései
1st person plural	teljesítésünk	teljesítéseink
2nd person plural	teljesítésetek	teljesítéseitek
3rd person plural	teljesítésük	teljesítéseik