vagyontárgy

Hungarian

Etymology

vagyon (“asset”) +‎ tárgy (“object”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvɒɟontaːrɟ]
• Hyphenation: va‧gyon‧tárgy
• Rhymes: -aːrɟ

Noun

vagyontárgy

1. asset, property (something of any value; any portion of one's property or effects so considered)

   Hyponym: tulajdon

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	vagyontárgy	vagyontárgyak
accusative	vagyontárgyat	vagyontárgyakat
dative	vagyontárgynak	vagyontárgyaknak
instrumental	vagyontárggyal	vagyontárgyakkal
causal-final	vagyontárgyért	vagyontárgyakért
translative	vagyontárggyá	vagyontárgyakká
terminative	vagyontárgyig	vagyontárgyakig
essive-formal	vagyontárgyként	vagyontárgyakként
essive-modal	—	—
inessive	vagyontárgyban	vagyontárgyakban
superessive	vagyontárgyon	vagyontárgyakon
adessive	vagyontárgynál	vagyontárgyaknál
illative	vagyontárgyba	vagyontárgyakba
sublative	vagyontárgyra	vagyontárgyakra
allative	vagyontárgyhoz	vagyontárgyakhoz
elative	vagyontárgyból	vagyontárgyakból
delative	vagyontárgyról	vagyontárgyakról
ablative	vagyontárgytól	vagyontárgyaktól
non-attributive possessive - singular	vagyontárgyé	vagyontárgyaké
non-attributive possessive - plural	vagyontárgyéi	vagyontárgyakéi

Possessive forms of vagyontárgy
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	vagyontárgyam	vagyontárgyaim
2nd person sing.	vagyontárgyad	vagyontárgyaid
3rd person sing.	vagyontárgya	vagyontárgyai
1st person plural	vagyontárgyunk	vagyontárgyaink
2nd person plural	vagyontárgyatok	vagyontárgyaitok
3rd person plural	vagyontárgyuk	vagyontárgyaik

Further reading

• vagyontárgy in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN