vetítettél
From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
From vetít + -ettél.
Pronunciation[edit]
- IPA(key): [ˈvɛtiːtɛtːeːl]
- Hyphenation: ve‧tí‧tet‧tél
vetítettél
- second-person singular indicative past indefinite of vetít
