zöngétlenség

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

zöngétlen +‎ -ség

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈzøŋɡeːtlɛnʃeːɡ]
  • Hyphenation: zön‧gét‧len‧ség

Noun[edit]

zöngétlenség

  1. (phonetics) voicelessness

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative zöngétlenség zöngétlenségek
accusative zöngétlenséget zöngétlenségeket
dative zöngétlenségnek zöngétlenségeknek
instrumental zöngétlenséggel zöngétlenségekkel
causal-final zöngétlenségért zöngétlenségekért
translative zöngétlenséggé zöngétlenségekké
terminative zöngétlenségig zöngétlenségekig
essive-formal zöngétlenségként zöngétlenségekként
essive-modal
inessive zöngétlenségben zöngétlenségekben
superessive zöngétlenségen zöngétlenségeken
adessive zöngétlenségnél zöngétlenségeknél
illative zöngétlenségbe zöngétlenségekbe
sublative zöngétlenségre zöngétlenségekre
allative zöngétlenséghez zöngétlenségekhez
elative zöngétlenségből zöngétlenségekből
delative zöngétlenségről zöngétlenségekről
ablative zöngétlenségtől zöngétlenségektől
non-attributive
possessive - singular
zöngétlenségé zöngétlenségeké
non-attributive
possessive - plural
zöngétlenségéi zöngétlenségekéi
Possessive forms of zöngétlenség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. zöngétlenségem zöngétlenségeim
2nd person sing. zöngétlenséged zöngétlenségeid
3rd person sing. zöngétlensége zöngétlenségei
1st person plural zöngétlenségünk zöngétlenségeink
2nd person plural zöngétlenségetek zöngétlenségeitek
3rd person plural zöngétlenségük zöngétlenségeik

Antonyms[edit]

Derived terms[edit]