User:Sotineolog

utor la = use an = használ ma., user an., usor la.

https://en.m.wiktionary.org/wiki/utor https://la.m.wiktionary.org/wiki/Usor:Sotineolog ◌̉ [U+0309] ez 1 ékezetes A' 'kódja [U+0309]
= 220815.23;39

utor szh. 'horony, bevágás, nut < Nuth ném. >Not 'szükség >szűk segg - a nut és az utor összecsúszó szavak: nUTor >nut - but, butina szh. 'comb', buter fr., butter né. an. better, 'vaj', put szh. 'út', putina, way an. 'út'. >tejút, vajút, vajúdás, az árulkodó kód.

utorak szh. 'kedd >kezd, bekezd(és)', -puter utor szln. ozek žleb v deski ali strojnem delu: dolbsti, vrezovati utore; globina, širina utora; stroj za izdelavo utorov / grelna žica pri kuhalniku je položena v spiralaste utore globina szln., dubina szh. 'mélység' >dubokoka maternica, duboko dupe szh., mély méh, mély segg ma.

=

Etymology

circa 1870: ant- +‎ -onym

Synonyms

• antonym

palindromedary

[[1]] 

== É.
G > ÉG ^hu = HEAVEN ^en = HIMMEL ^de

---

G
É > GÉ ^el = EARTH ^en = ERDE ^de ==

si + ker + ül

[[2]]

{{User:hu-N}}

Nem vagyok nyelvész, inkább csak műkedvelő nyelvművelő. Mindig is csodáltam a nyelv - főleg a magyar - kifejező képességét, és mivel kb. 20 éve nyugdíjas (grafikai dizájner) vagyok, egyre inkább a nyelv(ek) és elveinek mélységeit kutatom.

A Wikiben szerkesztőként még igencsak kezdő vagyok, habár mint felhasználó naponta azt böngészem. Ha valamit rosszul teszek, azért elnézést kérek - és persze javítást! - de jószándékom szerint azon vagyok, hogy a Wiki tartalmilag minél teljesebb és kimerítőbb legyen. Üdvözlet az olvasóknak! --- 220815. 23;35

Rég jártam itt, és régen volt az utolsó bejegyzésem.

Most már - miután van laptopom - könnyebben fogok szerkeszteni v. jegyzetelni, mert nagyon sok minden rögzítésre vár.

= === Használ ===, haszon, haszonélvezet, enjoyment an. hason élvez, élvezető, mi a csúcsra elvezet.

nut an.

nut an. 'dió' ma. ,Nuth óegy. istennő, nuth hol. ., Nutzen né., nützen né. nut, hol. haszon, Not né. not an. noto la. ,kazanç tör. # profit, gain, earnings an., haszon ma.

benefit an. kazanci tör. maker or seller of cauldrons, kettles, or boilers >kazinczi

= jug <> sever, jugosus la. # (poetic) mountainous

jug an.

From Middle English jugge, iugge, of uncertain origin. Possibly a variant of Middle English jubbe, jobbe, iubbe, geobbe, itself of unknown origin; or perhaps continuing (in altered form) Old English ċēac (“pitcher; jug”). Compare also jug (“a low woman, maidservant”), from Jug, familiar form of Joanna.

= ridge, back an. >backen né.('süt (nem húst)'), Rücken né. 'hát' >bridge an, Brücke né. 'híd' - HT-HD átmenet: hat an., Hut né. 'kalap' > head an. 'fej, fő'; hídfő heat, hot an. heiss né. 'forró' >hideg From Middle English rigge, rygge, (also rig, ryg, rug), from Old English hryċġ (“back, spine, ridge, elevated surface”), from Proto-Germanic *hrugjaz (“back”), from Proto-Indo-European *(s)kreuk-, *(s)ker- (“to turn, bend”). Cognate with Scots rig (“back, spine, ridge”), North Frisian reg (“back”), West Frisian rêch (“back”), Dutch rug (“back, ridge”), German Rücken (“back, ridge”), Swedish rygg (“back, spine, ridge”), Icelandic hryggur (“spine”). Cognate to Albanian kërrus (“to bend one's back”) and kurriz (“back”).

= track an., trag szh. 'nyom'; TRCk-DRCk, TRCk-TRG átmenet: track 'nyom fn.' - drücken né. 'nyom' ige., DRCk-DRK-DRG: drücken - drkati, dirkati, dirka szh. ('billentyű, nyomógomb') - dörököl rég. ma., dörgöl, dörzsöl. From Middle English trak, tracke, from Old French trac (“track of horses, trail, trace”), of uncertain origin. Likely from a Germanic source, either Old Norse traðk ("a track; path; trodden spot"; > Icelandic traðk (“a track; path; tread”), Faroese traðk (“track; tracks”), Norwegian tråkke (“to trample”)) or from Middle Dutch trec, *trac, treck ("line, row, series"; > Dutch trek (“a draft; feature; trait; groove; expedition”)), German Low German Treck (“a draught; movement; passage; flow”). See tread, trek.

=

key an.

key 'kulcs' >kéj ma.

=

gut

gut né., 'jó' ma., guta ma.'gutaütés', gutati szh. 'nyel' ma. azért nyeli, mert jó(l esik) neki > neki esik, és falja, zabálja. >zabaliti >zobati szh. >zobat cse. 'zabál'

=

swalow

Címsor 5

=

igenel

igenel, ma.,bólint, biccent ma., nod ige an.

= fingo la. 'kitalál', kigondol'; fikció = 'kigondolás,kitalálás, kitaláció' - a "halvány fingom sincs" kifejezést akkkkor használja ez ember, amikor semmilyen elképzelése, gondolata sincs valamiről - pl. egy feladat megoldásáról. >finger an., Finger né. ujj, fangen né. 'fog' ige. Anfang né. 'kezdet', szószerfr.int 'ráfog'> RÁFog szóbanszó: ráf+og - a 'abroncs', amit hordóra (németül Fass), kerékre (németül Rad) "fognak rá". A Fangzahn né. 'szemfog, agyar', szószerint 'fogó fog' lenne.

=

Fass és passzolás

Fass né., fassen,, fas la., nefas la. pas szh. passen, 'illik, 'passzol', pasovati, psovati szh. 'káromkodik', psuje: psu gov ==ori 'a kutyának/kutyául beszél'.

M kezdőmsh.

MD, MT, MTh szóváz

moto, muto

muto la., mutat ma. mutus la., mute an., mutav szh., mucav szh., >commūtō la. 'cserél' moto la., motati szh., mot fr.'szó', motor la. motus la.

mutat

=

mind, mond, mund

mind an. 'gondolat, tudat, mind ma. 'összes',

kazati szh. mond, szól', pokazati szh. mutat

=

Arcanum

- Külső hivatkozás: [3]arkánum: zsineg] -

szfinx

"A Szphinx (görögül Σφινξ, azaz „fojtogató”) a görög mitológia oroszlántestű, emberfejű, szárnyas lénye." -

=

Feud és a főd

• "feudális – ‘hűbéri’. – feudalizmus: ‘hűbériség’.
• Történelmi szakszó a középkori latin feudum (‘hűbér, hűbérbirtok’) alapján, amely a frank fehu (‘jószág, haszonállat’) szóra megy vissza; d eleme talán puszta segédhang a feu tő és az -um végződés között."
• ---
• A hűbér a hűség bére, illetve jutalma. A feudális magyar fordítása ’hűbéri’ nem adja vissza a ’földbirtokos’ jelentést, noha éppen ezzel van kapcsolatban > lásd feudum la., feudalis la.
• https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/f-F2003/feudalis-F20E9/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfRjE0RDMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJmZXVkXHUwMGUxbGlzIn0#:~:text=feud%C3%A1lis%20%E2%80%93%20%E2%80%98h%C5%B1b%C3%A9ri%E2%80%99.%20%E2%80%93%20feudalizmus,um%20v%C3%A9gz%C5%91d%C3%A9s%20k%C3%B6z%C3%B6tt.

További információért és a OneNote beszerzéséért látogasson el a www.onenote.com lapra.

= fez ma. fezőr

= blatant an. 'nyilvánvaló, ...' ma. > blato szh. 'sár', blatan szh. 'sáros'

Ángy vagy sógórnő

ángy ma. 'sógornő'

Az an. Wiktionaryn ez van:

"ángy (plural ángyok)

1. (folksy) sister-in-law (the wife of a usually close, older male relative, such as a brother or an uncle) synonym ▲

   Synonym: sógornő" - v. sógorné, ami a Schwagerinnek felel meg. Az alapszó a

   Schwager né. 'sógor', ennek eredete pedig:

   "From Middle High German swāger, from Old High German swāger, swāgur, from Proto-West Germanic *swāgr, from Proto-West Germanic *swāgr, from Proto-Germanic *swēgraz (“husband's brother”), from Proto-Indo-European *swēḱurós (“brother-in-law”), derived from Proto-Indo-European *swéḱuros (“husband's father”)." A fenti idézet utolsó tétele: *swéḱuros (“husband's father”) - ez szerfölött érdekes, de érthető módon, megjelenik a svekar szh. ('após' - pontosabban 'a férj apja') szóban is; és amellett, hogy az eltérő szóalakok többnyire szabályos változások folyományai, a szójelentés is némileg változott és módosult: hol a feleség apósa, hol sógora...

2. A magyarból mára már kiveszett az ipa, napa, és jelentésük is alig ismert (após, anyós), de én még emlékszem a kérdős mondókára: "hány lába van ipadnak, napadnak, 3 papnak, 6 kappannak?" De nyilván azokban a közösségekben, ahol még a nagycsaládok képezték 1-1 falu, település zömét, a családi és rokoni viszonyok sokkal szövevényesebbek voltak, de nagyobb és fontosabb jelentőséggel is bírtak, mint a mai, elemi egyedekre szétesett társadalmában...

Csípő (csont) és csipke (bogyó)

A hip an. jelentése kettős: 1. csípőcsont, 2. csipkebogyó. A szóalaki azonosság (az angolban) v. a közeli hasonlóság (a magyarban) első ránézetre talán nem is tűnik fel, de ha még hozzávesszük a hip, a csípő és a csíp hasonlóságát, a dolog kezd érdekessé válni. Ezt még tetézi, hogy az angol ch a magy. cs-nek felel meg, így a chip an. (csip, 'forgács') ejtése szinte azonos a csip(ke) ejtésével, és hogy a chip olyan szóbanszó, amelyben benne van a hip.

Sóti Gy. Szótértő (talk) 07:46, 4 June 2023 (UTC)

Szeg - főnév és ige

A szeg és szög eltérő (főnévi és igei) jelentései úgy tűnik, fogalmi szinten nemigen kötődnek egymáshoz; hisz pl. a szeg fn. - ami szög formában is használatos - távol áll a szegés fogalmához, a szeg igéhez. A szegecs, szegel v. szögel, szegez v. szögez bizonyosan a szeg, szög származéka, de a szegély nem, mert az a szegés - ezen esetben inkább szabásnak¹ mondhatnánk - után létrejövő ruha-anyag-darab szélét jelöli, ami kirojtolódik, rojtossá válik, ha el- v. be nem szegik, és a (be- v. el-)szegéssel keletkezik a szegély.

További külön meggondolásokat igényel a Szeged, szegény, a szegődik szavak származása ill. hovatartozása, mert annak ellenére, hogy azonos gyökből, a szeg-ből - vagy szögediesen a szög-ből indulnak, nehéz őket fogalmilag összerendezni.

Azt megállapíthatjuk, h. a szeg-szög változat csak aaz egyenes szegre-szögre érvényes, de az sem kényére-kedvére a beszélőnek, mert rendje van annak is, mit mondunk e-vel, és mit ö-vel. A felkelt (vkit az álmából, az ágyból) 4 formában érvényes 1. felkelt, 2. fölkelt, 3. felkölt, 4. fölkölt, de a fennkölt (stílus) nem tűri a változatokat, kelt levelem sem lehet költ levelem, mert itt a levél kel(etkez)éséről van szó; a keltség is csak a tésztákra vonatkozhat, a költség pedig a kifizetett pénzekre...

Ha ezekkel a szavakkal mondatot alkotunk: "A szegény legény (nem kötelezően betyár) elszegődik béresnek v. pásztornak." Őzve: "A szögedi szögény legény elszegődik bérösnek v. pásztornak." Sóti Gy. Szótértő (talk) 01:58, 29 May 2024 (UTC)

Puter fn. mn. szórész

A puter többjelentésű szó, szórészként pdg főként a szgpes vilgban szerepel szövegekben, témától függően.

-

puter (feminine putris, neuter putre); third-declension three-termination adjective

1. rotten, decaying
2. crumbling, friable

puter lat. (nőnemű putris, semleges putre); harmadik deklináció három végződéses melléknév

rothadó, bomló

omló, morzsalékos Sóti Gy. Szótértő (talk) 21:15, 29 May 2024 (UTC)

Az utor alatt is idevaló dolgok vannak, idővel össze kell fésülni ezeket! Sóti Gy. Szótértő (talk) 21:43, 29 May 2024 (UTC)