csontritkulás

Hungarian

Etymology

csont +‎ ritkulás

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃontritkulaːʃ]
• Hyphenation: csont‧rit‧ku‧lás

Noun

csontritkulás (countable and uncountable, plural csontritkulások)

1. osteoporosis

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	csontritkulás	csontritkulások
accusative	csontritkulást	csontritkulásokat
dative	csontritkulásnak	csontritkulásoknak
instrumental	csontritkulással	csontritkulásokkal
causal-final	csontritkulásért	csontritkulásokért
translative	csontritkulássá	csontritkulásokká
terminative	csontritkulásig	csontritkulásokig
essive-formal	csontritkulásként	csontritkulásokként
essive-modal	—	—
inessive	csontritkulásban	csontritkulásokban
superessive	csontritkuláson	csontritkulásokon
adessive	csontritkulásnál	csontritkulásoknál
illative	csontritkulásba	csontritkulásokba
sublative	csontritkulásra	csontritkulásokra
allative	csontritkuláshoz	csontritkulásokhoz
elative	csontritkulásból	csontritkulásokból
delative	csontritkulásról	csontritkulásokról
ablative	csontritkulástól	csontritkulásoktól
non-attributive possessive - singular	csontritkulásé	csontritkulásoké
non-attributive possessive - plural	csontritkuláséi	csontritkulásokéi

Possessive forms of csontritkulás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	csontritkulásom	csontritkulásaim
2nd person sing.	csontritkulásod	csontritkulásaid
3rd person sing.	csontritkulása	csontritkulásai
1st person plural	csontritkulásunk	csontritkulásaink
2nd person plural	csontritkulásotok	csontritkulásaitok
3rd person plural	csontritkulásuk	csontritkulásaik

Further reading

• csontritkulás in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)