csuklóim

Hungarian

Etymology

csukló +‎ -im (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃukloːjim]
• Hyphenation: csuk‧ló‧im

Noun

csuklóim

1. first-person singular multiple-possession possessive of csukló

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	—	csuklóim
accusative	—	csuklóimat
dative	—	csuklóimnak
instrumental	—	csuklóimmal
causal-final	—	csuklóimért
translative	—	csuklóimmá
terminative	—	csuklóimig
essive-formal	—	csuklóimként
essive-modal	—	csuklóimul
inessive	—	csuklóimban
superessive	—	csuklóimon
adessive	—	csuklóimnál
illative	—	csuklóimba
sublative	—	csuklóimra
allative	—	csuklóimhoz
elative	—	csuklóimból
delative	—	csuklóimról
ablative	—	csuklóimtól
non-attributive possessive - singular	—	csuklóimé
non-attributive possessive - plural	—	csuklóiméi