hűséges
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
hűség (“faithfulness, loyalty”) + -es (adjective-forming suffix)
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
hűséges (comparative hűségesebb, superlative leghűségesebb)
Declension[edit]
Inflection of hűséges | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | hűséges | hűségesek |
accusative | hűségeset hűségest |
hűségeseket |
dative | hűségesnek | hűségeseknek |
instrumental | hűségessel | hűségesekkel |
causal-final | hűségesért | hűségesekért |
translative | hűségessé | hűségesekké |
terminative | hűségesig | hűségesekig |
essive-formal | hűségesként | hűségesekként |
essive-modal | — | — |
inessive | hűségesben | hűségesekben |
superessive | hűségesen | hűségeseken |
adessive | hűségesnél | hűségeseknél |
illative | hűségesbe | hűségesekbe |
sublative | hűségesre | hűségesekre |
allative | hűségeshez | hűségesekhez |
elative | hűségesből | hűségesekből |
delative | hűségesről | hűségesekről |
ablative | hűségestől | hűségesektől |
non-attributive possessive - singular |
hűségesé | hűségeseké |
non-attributive possessive - plural |
hűségeséi | hűségesekéi |
Further reading[edit]
- hűséges in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN