izgatott
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Pronunciation[edit]
Verb[edit]
izgatott
Participle[edit]
izgatott
- past participle of izgat
Adjective[edit]
izgatott (comparative izgatottabb, superlative legizgatottabb)
- excited (having great enthusiasm)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | izgatott | izgatottak |
| accusative | izgatottat | izgatottakat |
| dative | izgatottnak | izgatottaknak |
| instrumental | izgatottal | izgatottakkal |
| causal-final | izgatottért | izgatottakért |
| translative | izgatottá | izgatottakká |
| terminative | izgatottig | izgatottakig |
| essive-formal | izgatottként | izgatottakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | izgatottban | izgatottakban |
| superessive | izgatotton | izgatottakon |
| adessive | izgatottnál | izgatottaknál |
| illative | izgatottba | izgatottakba |
| sublative | izgatottra | izgatottakra |
| allative | izgatotthoz | izgatottakhoz |
| elative | izgatottból | izgatottakból |
| delative | izgatottról | izgatottakról |
| ablative | izgatottól | izgatottaktól |
| non-attributive possessive - singular |
izgatotté | izgatottaké |
| non-attributive possessive - plural |
izgatottéi | izgatottakéi |
Derived terms[edit]
Further reading[edit]
- izgatott in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN