közalkalmazott

Hungarian

Etymology

köz +‎ alkalmazott

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkøzɒlkɒlmɒzotː]
• Hyphenation: köz‧al‧kal‧ma‧zott
• Rhymes: -otː

Noun

közalkalmazott (plural közalkalmazottak)

1. public employee (someone employed by the state outside the sphere of public administration, without exercising public authority and without being appointed to one's position, instead, employed with a collective agreement)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	közalkalmazott	közalkalmazottak
accusative	közalkalmazottat	közalkalmazottakat
dative	közalkalmazottnak	közalkalmazottaknak
instrumental	közalkalmazottal	közalkalmazottakkal
causal-final	közalkalmazottért	közalkalmazottakért
translative	közalkalmazottá	közalkalmazottakká
terminative	közalkalmazottig	közalkalmazottakig
essive-formal	közalkalmazottként	közalkalmazottakként
essive-modal	—	—
inessive	közalkalmazottban	közalkalmazottakban
superessive	közalkalmazotton	közalkalmazottakon
adessive	közalkalmazottnál	közalkalmazottaknál
illative	közalkalmazottba	közalkalmazottakba
sublative	közalkalmazottra	közalkalmazottakra
allative	közalkalmazotthoz	közalkalmazottakhoz
elative	közalkalmazottból	közalkalmazottakból
delative	közalkalmazottról	közalkalmazottakról
ablative	közalkalmazottól	közalkalmazottaktól
non-attributive possessive - singular	közalkalmazotté	közalkalmazottaké
non-attributive possessive - plural	közalkalmazottéi	közalkalmazottakéi

Possessive forms of közalkalmazott
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	közalkalmazottam	közalkalmazottjaim
2nd person sing.	közalkalmazottad	közalkalmazottjaid
3rd person sing.	közalkalmazottja	közalkalmazottjai
1st person plural	közalkalmazottunk	közalkalmazottjaink
2nd person plural	közalkalmazottatok	közalkalmazottjaitok
3rd person plural	közalkalmazottjuk	közalkalmazottjaik

Derived terms

• közalkalmazotti

See also

• kormánytisztviselő, kormányhivatalnok (“government official”)
• közhivatalnok (“civil servant, government official, public official”) (less common)
• köztisztviselő (“civil servant, public servant”)
• közszolga (“public servant”)

Further reading

• közalkalmazott in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN