kertészeim

Hungarian

Etymology

kertész +‎ -eim (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɛrteːsɛjim]
• Hyphenation: ker‧té‧sze‧im

Noun

kertészeim

1. first-person singular multiple-possession possessive of kertész

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	kertészeim
accusative	—	kertészeimet
dative	—	kertészeimnek
instrumental	—	kertészeimmel
causal-final	—	kertészeimért
translative	—	kertészeimmé
terminative	—	kertészeimig
essive-formal	—	kertészeimként
essive-modal	—	kertészeimül
inessive	—	kertészeimben
superessive	—	kertészeimen
adessive	—	kertészeimnél
illative	—	kertészeimbe
sublative	—	kertészeimre
allative	—	kertészeimhez
elative	—	kertészeimből
delative	—	kertészeimről
ablative	—	kertészeimtől
non-attributive possessive - singular	—	kertészeimé
non-attributive possessive - plural	—	kertészeiméi