nyugalom

Hungarian

Alternative forms

• nyugodalom (archaic, folksy)

Etymology

From the same Proto-Finno-Ugric *ńuŋɜ- (“to rest, relax”) stem as nyugszik + -alom.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɲuɡɒlom]
• Hyphenation: nyu‧ga‧lom

Noun

nyugalom (usually uncountable, plural nyugalmak)

1. tranquillity, serenity, calmness, peacefulness

   Antonym: nyugtalanság

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	nyugalom	nyugalmak
accusative	nyugalmat	nyugalmakat
dative	nyugalomnak	nyugalmaknak
instrumental	nyugalommal	nyugalmakkal
causal-final	nyugalomért	nyugalmakért
translative	nyugalommá	nyugalmakká
terminative	nyugalomig	nyugalmakig
essive-formal	nyugalomként	nyugalmakként
essive-modal	—	—
inessive	nyugalomban	nyugalmakban
superessive	nyugalmon	nyugalmakon
adessive	nyugalomnál	nyugalmaknál
illative	nyugalomba	nyugalmakba
sublative	nyugalomra	nyugalmakra
allative	nyugalomhoz	nyugalmakhoz
elative	nyugalomból	nyugalmakból
delative	nyugalomról	nyugalmakról
ablative	nyugalomtól	nyugalmaktól
non-attributive possessive - singular	nyugalomé	nyugalmaké
non-attributive possessive - plural	nyugaloméi	nyugalmakéi

Possessive forms of nyugalom
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	nyugalmam	nyugalmaim
2nd person sing.	nyugalmad	nyugalmaid
3rd person sing.	nyugalma	nyugalmai
1st person plural	nyugalmunk	nyugalmaink
2nd person plural	nyugalmatok	nyugalmaitok
3rd person plural	nyugalmuk	nyugalmaik

Derived terms

• nyugalmaz

 

Interjection

nyugalom!

1. don't worry, fret not, take it easy, keep your cool, calm down

   Synonyms: (the parenthetical suffixes create the formal versions) nyugodj(on) meg!, ne aggódj(on)!

Derived terms

• nyugi

 

Further reading

• nyugalom in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN