szóbeli
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
szóbeli (not comparable)
- oral (spoken rather than written)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szóbeli | szóbeliek |
| accusative | szóbelit | szóbelieket |
| dative | szóbelinek | szóbelieknek |
| instrumental | szóbelivel | szóbeliekkel |
| causal-final | szóbeliért | szóbeliekért |
| translative | szóbelivé | szóbeliekké |
| terminative | szóbeliig | szóbeliekig |
| essive-formal | szóbeliként | szóbeliekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szóbeliben | szóbeliekben |
| superessive | szóbelin | szóbelieken |
| adessive | szóbelinél | szóbelieknél |
| illative | szóbelibe | szóbeliekbe |
| sublative | szóbelire | szóbeliekre |
| allative | szóbelihez | szóbeliekhez |
| elative | szóbeliből | szóbeliekből |
| delative | szóbeliről | szóbeliekről |
| ablative | szóbelitől | szóbeliektől |
| non-attributive possessive - singular |
szóbelié | szóbelieké |
| non-attributive possessive - plural |
szóbeliéi | szóbeliekéi |
Noun[edit]
szóbeli
- (education) oral (a spoken test or examination)
- Antonym: írásbeli
Declension[edit]
| Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szóbeli | szóbelik |
| accusative | szóbelit | szóbeliket |
| dative | szóbelinek | szóbeliknek |
| instrumental | szóbelivel | szóbelikkel |
| causal-final | szóbeliért | szóbelikért |
| translative | szóbelivé | szóbelikké |
| terminative | szóbeliig | szóbelikig |
| essive-formal | szóbeliként | szóbelikként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szóbeliben | szóbelikben |
| superessive | szóbelin | szóbeliken |
| adessive | szóbelinél | szóbeliknél |
| illative | szóbelibe | szóbelikbe |
| sublative | szóbelire | szóbelikre |
| allative | szóbelihez | szóbelikhez |
| elative | szóbeliből | szóbelikből |
| delative | szóbeliről | szóbelikről |
| ablative | szóbelitől | szóbeliktől |
| non-attributive possessive - singular |
szóbelié | szóbeliké |
| non-attributive possessive - plural |
szóbeliéi | szóbelikéi |
| Possessive forms of szóbeli | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szóbelim | szóbelijeim |
| 2nd person sing. | szóbelid | szóbelijeid |
| 3rd person sing. | szóbelije | szóbelijei |
| 1st person plural | szóbelink | szóbelijeink |
| 2nd person plural | szóbelitek | szóbelijeitek |
| 3rd person plural | szóbelijük | szóbelijeik |
Further reading[edit]
- szóbeli in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN