választójog

Hungarian

Etymology

választó +‎ jog

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvaːlɒstoːjoɡ]
• Hyphenation: vá‧lasz‧tó‧jog
• Rhymes: -oɡ

Noun

választójog (plural választójogok)

1. suffrage, franchise (the right to vote)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	választójog	választójogok
accusative	választójogot	választójogokat
dative	választójognak	választójogoknak
instrumental	választójoggal	választójogokkal
causal-final	választójogért	választójogokért
translative	választójoggá	választójogokká
terminative	választójogig	választójogokig
essive-formal	választójogként	választójogokként
essive-modal	—	—
inessive	választójogban	választójogokban
superessive	választójogon	választójogokon
adessive	választójognál	választójogoknál
illative	választójogba	választójogokba
sublative	választójogra	választójogokra
allative	választójoghoz	választójogokhoz
elative	választójogból	választójogokból
delative	választójogról	választójogokról
ablative	választójogtól	választójogoktól
non-attributive possessive - singular	választójogé	választójogoké
non-attributive possessive - plural	választójogéi	választójogokéi

Possessive forms of választójog
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	választójogom	választójogaim
2nd person sing.	választójogod	választójogaid
3rd person sing.	választójoga	választójogai
1st person plural	választójogunk	választójogaink
2nd person plural	választójogotok	választójogaitok
3rd person plural	választójoguk	választójogaik

Further reading

• választójog in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN